A fehérjehiány tünetei - Európa takarmányfüggősége veszélyezteti az állattenyésztést

Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának szerdán elfogadott jelentésében, illetve a Környezetvédelmi Bizottság véleményében az EU takarmánypiacán tapasztalható aggasztó fehérjehiány csökkentésére keresi a megoldásokat. "Az importfüggőség miatt az Európai Unió állattenyésztése jelenleg rendkívüli mértékben kiszolgáltatott a takarmány-alapanyagok világpiaci áringadozásának. Az EU éves fehérje-szükségletének mindössze 30 százalékát tudja hazai termelésből fedezni. Ez a kiszolgáltatottság 10-20 éven belül komoly biztonságpolitikai kockázattá válhat" - mondta Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki a témával foglalkozó jelentés szocialista témafelelőse, illetve egyben a Környezetvédelmi Bizottság véleményének jelentéstevője volt.

A jelentéstevő kiemelte: "Az európai állattenyésztés kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében minden lehetséges fehérjeforrást igénybe kellene vennünk. Ezért az elfogadott vélemény, illetve a jelentés egyaránt javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a sertés, a baromfi, vagyis a nem kérődző állatok esetében az állati fehérjeforrások tilalmának részleges feloldását. A kergemarhakór (BSE) járvány elkerülése érdekében a kérődzők esetében fennmaradna a teljes tilalom, hogy azokat a jövőben se lehessen állati eredetű fehérjével etetni. Természetesen a higiéniai és állategészségügyi előírásokat szigorúan be kell tartani. Így megakadályozható a betegségek átterjedése, valamint elkerülhető, hogy azonos fajokból származó fehérjét etessenek meg állatokkal. A táplálékláncban el kell kerülni az úgynevezett állati kannibalizmus jelenségét (pl. sertéshúsból származó fehérje-takarmányt etetnek sertéssel)."

A fehérjeimport-függőség csökkentésére több megoldás lehetséges. Az egyik az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítása, hogy célzott támogatásokkal jobban ösztönözzük a szója illetve fehérjenövények (pl. takarmányborsó, lóbab, édesvirágú csillagfürt) termelését. Tabajdi Csaba ennek kapcsán kiemelte: " A világpiaci árak, és az Európában jellemző termőhelyi adottságok miatt a gazdáknak sokkal jobban megéri búzát, vagy kukoricát termelni, mint szóját illetve fehérjenövényeket. Egy átlagos magyar gazdaság búza- vagy kukoricatermeléssel hektáronként akár 100-200 ezer forint profitot is elérhet, míg a fehérjenövények termelésén haszon érdemben nem képződik. A jelenlegi növénytermesztési támogatásokat tehát gyökeresen át kellene alakítani ahhoz, hogy az európai szója- és fehérjenövény termelés fellendüljön. Ehhez viszont nem áll rendelkezésre elég uniós költségvetési pénz."

A szocialista képviselő kiemelte, hogy az utóbbi években Kína rendkívül erős versenytárssá vált az Európai Unió számára a nemzetközi takarmánypiacokon. Jelenleg az ázsiai nagyhatalom a legjelentősebb vásárló a takarmányok piacán, így a feltételeket egyre inkább ő diktálja. Ez tovább fokozza az európai állattenyésztőgazdák kiszolgáltatottságát. Ráadásul az importált növényi alapú fehérjekészítmények szinte kivétel nélkül tartalmaznak GMO származékokat, esetenként olyanokat, amelyeket az EU területén még nem engedélyeztek, s a szigorú, időnként merev uniós szabályozás e téren tovább fokozza a versenyhátrányt.