A vizsgálóbizottság az ország érdeke

A 2012. január 1-én életbe lépő alaptörvényt a kormánypártok egyik oldalról kétharmados többségükkel, másik oldalról a nemzeti konzultáció eredményével hitelesítették. Kommunikációjuk szerint így már nem csupán a „fülkeforradalom” által kapott felhatalmazással, hanem a magyar nép egybehangzó támogatásával adhattak új alkotmányt az országnak.

Szociális konzultáció esetében ugyanezt a sémát követve akar a kabinet a parlamenti súlyánál nagyobb legitimációt felmutatni. Azt állítják, hogy a nemzeti és a szociális konzultációnak egyértelmű közjogi következménye van: amit az emberek megüzennek a visszaküldött kérdőívekben, az Orbán-kormány azt fogja végrehajtani. Ebben a megközelítésben a kétharmados többség csak eszköz a nép kezében arra, hogy törvényerőre emelje szándékait. Legalábbis ezt a képet kívánja láttatni és elhitetni magáról a FIDESZ.

Az elmúlt hetekben, hónapokban több kétely felmerült az eljárás hitelességével és törvényességével kapcsolatban. A kételyek gyanúvá erősödtek az adatvédelmi biztos állásfoglalása, és az azt követő durván személyeskedő kormányzati magatartás miatt.

Az MSZP a kételyek eloszlatása érdekében paritásos alapú parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta.

A tegnapi nyilatkozatok után világossá vált, hogy parlament ellenzéki oldalán helyet foglaló pártok világosan értik, hogy milyen következményei vannak annak, ha a kormány által kezdeményezett, konzultációnak nevezett közvélemény-kutatások hitelességével és törvényességével kapcsolatban kételyek merülnek fel.

Véleményünk szerint ezt kell megértenie a kormánypártoknak is, így bízunk abban, hogy a nemzeti és szociális konzultáció törvényes alapjait vizsgáló parlamenti bizottság öt párti támogatással kezdheti meg a munkáját.

Az MSZP a bizottság felállítására vonatkozó határozati javaslatot a jövő héten elkészíti, és azt az aláírásgyűjtő ívvel együtt a parlamenti frakciók rendelkezésére bocsájtja.