Az államadósságról

Közeledik az igazság pillanata. A FIDESZ ellenzékben évekig azt állította, hogy nincs szükség megszorításokra és megakadályozta a szocialista kormányok reformintézkedéseit. Most homályosan megfogalmazott célokat kitűzve, de a fájdalmas konkrétumokat elhallgatva egyszerre próbálja megnyerni a nemzetközi pénzügyi körök bizalmát és megőrizni a magyar választók támogatását, ami lehetetlen. Ezért újabb hazugsággal próbálkozik. Az eladósodást a szocialista kormányok „bűneként”tünteti fel. Ezt tények cáfolják. Rövidesen pedig kénytelenek lesznek előállni a gondosan titkolt megszorításokkal is, amelyek ismét éppen a legnehezebben élőket fogják sújtani.

Orbán Viktor csomagját – amit Matolcsy Györggyel és Navracsics Tiborral mondatott el – a GDP 80 %-át kitevő államadóssággal indokolják. Azt állítják, hogy ez döntően a szocialista kormányok „bűne”az ő nyolc évük ideje alatt nőtt az adósság a GDP 53 %-áról 80-%-ra.

Ez az állítás hazugság:

• 4%-nyi adósságba került a Fidesz lakástámogatási programja (2001-től mostanáig);
• 4%-nyi összeg (az IMF hitel fel nem használt része) az MNB-nél érintetlen)
• 12%-nyi összeg a magánnyugdíj-pénztárakban volt, onnan a Fidesz kormány vette el és költi majd el.
• 10%-nyi adósság a nemzetközi válság kezelése során keletkezett; (hasonló mértékű vagy nagyobb adósságnövekedés az EU valamennyi tagországában bekövetkezett!)

1. Tényszerűen nem igaz, hogy sosem volt korábban olyan magas államadósság, mint most. Az állam bruttó teljes adóssága (maastricht-i érték) jelenleg a GDP kb. 79%-a, azonban 1991 és 1995 között (a Bokros-csomagig) minden évben magasabb volt ennél ez az arány. A csúcspontot 1993-ban érte el 90,6%-kal, és a leggyorsabb és legsikeresebb államadósság-csökkentő politikát eddig a Horn-kormány hajtotta végre, ugyanis 1998-ra az adósságráta 62%-ra csökkent.
2. Tényszerűen nem igaz, hogy több évre szétosztva is el lehetett volna számolni államadósság csökkentő tényezőként a magánnyugdíj pénztárakból befolyó kb. 3000 milliárd forintot, és hogy csak Orbán Viktor kérésére döntöttek úgy, hogy a teljes összeget idén számolják el. A valóság ezzel szemben az, hogy a kormány pontosan azt szerette volna elérni, hogy több éven keresztül, lépésenként csökkenthessék le ezzel az államadósságot (és még 2014-ben is pluszforrást jelenthessen ez számukra), csak az EU ezt nem engedte. Az Eurostat módszertana szerint ugyanis az egészet akkor kell elszámolni, amikor a pénzösszegeket a magánnyugdíjpénztáraktól az állam átveszi (azaz idén)!
3. Az még a Fideszen belül is egy önellentmondás, hogy tavaly 6-7%-os lett volna az államháztartási hiány, és csak az Orbán-kormány intézkedései csökkentették ezt le 4% alá. Igaz ugyan, hogy a Varga Mihály által vezetett "csontvázbizottság" tavaly több hónapon keresztül, nagyon igyekezett költségvetési lyukakat keresni (sőt, rövid ideig még ezzel a 6-7%-os számmal is tesztelték a közvéleményt), a "zárójelentésük" szerint a 3,8%-os hiányt legfeljebb 1,6%-kal növelik meg a talált tételek. Persze, később még ez utóbbi állítást is cáfolta Bajnai Gordon, az Európai Bizottság és az IMF egyaránt.
4. Van csúsztatás abban is, hogy Magyarország egyértelműen a legsebezhetőbb országok közé tartozik a külső adósság tekintetében. Az persze igaz, hogy a bruttó külső államadósság  a GDP-nek  50,6%-át, a teljes államadósságnak pedig közel kétharmadát teszi ki, azonban ha azt nézzük, hogy ennek nagy része az IMF-től történt hitelfelvételből származott, és ezt az összeget a nemzeti devizatartalékunk radikális megemelésére használtuk fel, akkor ez a szám már közel sem olyan problémás. Az állam nettó külső adóssága ugyanis mindössze a GDP 15,9%-aára rúg, ebből külföldi devizában fennálló adósság pedig mindössze a GDP 5%-át teszi ki. (A nettó adósságot úgy kapjuk, hogy a bruttóból levonjuk a devizatartalékokat és azt az összeget, amellyel hazánknak tartoznak külföldiek. Magyarország nemzetközi tartalékai a 2008-as 17 milliárd euróról a tavalyi kormányváltásig 35 milliárd euróra növekedtek, és még ma is 33,6 milliárdon állnak.) Ráadásul, hazánk külkereskedelmi mérlegének egyenlege (áruk és szolgáltatások összesen) 2007 óta minden évben szufficites volt, az utóbbi két évben pedig ez a többlet már meghaladta a GDP 5%-át, amely nagyon jelentősen javította a külső pozíciónkat!