Elrepült álmok

Azt hirdeti magáról a kormány, hogy nemzeti. Azt mondja magáról a kormány, hogy a nemzeti érdekeket figyelembe vevő intézkedései elősegítik a nemzet felemelkedését. A kormány kommunikációja minden egyes esetben kihangsúlyozza, hogy nem folytat nemzetellenes politikát. Nem tesz olyat, ami káros nekünk. Megvédi a nemzeti tulajdont és nem engedi elherdálni. De nem ezt látjuk és tapasztaljuk, hanem épp az ellenkezőjét.

A nemzet vagyonát, az ékszerdobozát, a Nemzet vállalatát földre kényszerítették, csődbe vitték. Megkárosítva ezzel több ezer MALÉV utast, rontva ezzel Magyarország hírnevét.  Nem tettek meg mindent azért, hogy sima és zökkenő legyen az átmenet. Nem tettek meg mindent azért, hogy párhuzamosan kialakítsák egy új nemzeti légitársaság alapjait. Hagyták elporladni.

Figyelembe sem vették, hogy több ezer ember és család megélhetése válik nehézzé. Nem érdekelte a kormányt, hogy nemzetgazdaságnak milyen kárt okoz közvetlenül és közvetve. Nem érdekelte a kormány döntéshozóit, azt sem, hogy a turizmus és a vendéglátás milyen veszteségeket könyvel majd el a MALÉV földre kényszerítésével. Csak egy érdekelte őket, hogy az orosz befektetési banktól végleg megszabaduljon és az EU által országunkra kirótt büntetéstől megmeneküljön. Persze most sem ők a hibásak, hanem a korábbi baloldali kormányok. Azt viszont sunyin elhallgatják a jelenlegi kormányerők, hogy Oszkó Péter miniszter úr a megoldás kulcsát is átadta utódjának, csak az nem élt vele.

Intézkedésüknél sehol sem érhető tetten a nemzeti érdekek védelme.

Kormány cinizmusa a NOKIA ügyben is megmutatkozik. Amikor 2300 munkást készül elbocsájtani a vállalat a Komáromi gyáregységéből, akkor felháborító arcátlanság azt nyilatkozni, hogy legalább megmarad a fele. A Munkástagozatnak egy ember munkahelyének az elvesztése is sok, nem hogy több ezer munkavállalóé.

Tagozat követeli az Orbán-kormánytól, hogy fejezze be ezt a cinikus viselkedést, védje meg a munkahelyeket és kezdjen hozzá az ígért munkahelyteremtéshez.

Az MSZP Munkástagozata együtt érez és szolidáris mindazokkal a munkavállalókkal, akik önhibájukon kívül a kormány dilettáns és felelőtlen, igazságtalan gazdaságpolitikája miatt veszítették el a munkahelyüket.

A tisztában vagyunk, hogy a tőke mozgása és a piacgazdaság törvényszerűsége miatt munkahelyek szűnnek meg és keletkeznek. Ennek vannak vesztesei és nyertesei. De, hogy csak vesztesei legyenek, az a kormány tehetetlenségének és hozzá nem értésének a biztos jele.

Mindenki tisztában van azzal, hogy pénzügyi válság van Európa szerte. Ez a gazdasági mutatókra is rányomja a bélyegét. Ezek tények. De az is tény, hogy ez ellen lehet és kell védekezni, amit ma nem akar, vagy nem tudd megtenni a kormány.

Elég, ha a közmunkaprogramok felháborító átalakítására, megalázó bérezésére gondolunk. Már az is felháborító, hogy a FIDESZ kormánya mit hazudott évekig és mit teljesített (pl. 1 millió munkahely helyett 29 mínusz másfél év alatt, stb). De az már vérlázító, hogy a költségvetésben elkülönített, közmunkaprogramokra szánt és beígért pénzeket a rászoruló önkormányzatoknak nem utalják át. Az meg pláne elfogadhatatlan, hogy súlyozik a kormány, hogy jó önkormányzat tán FIDESZ közeli vagy sem. Ha az a kormánynak kedves, akkor azoknak adnak, másoknak meg nem. Persze ezt nem lehet bizonyítani, de gondoljunk a MUNKÁT, KENYERET menet Ludasi kálváriájára, vagy a fideszes Balázs József mondatára: „oda megy forrás, akit én jóváhagyok”.

Ez nem diszkriminatív? Ez keresztény alapokon nyugvó demokrácia? Ez nem kirekesztő politika? Ez nem embertársaink megkülönböztetése? Ez összeegyeztethető a demokráciával, az Európaisággal?

Nem elfogadható érv, hogy technikai okokból csúszik az átutalás, vagy hogy a közmunkaprogramok kidolgozása folyamatban van. Ezt már régen meg kellett volna tenni.

Azok az emberek, akiknek esélyük sincs termelő gazdasági társaságokhoz, cégekhez elhelyezkedni, mert a környékükön nincs ilyen cég, azoknak egyetlen egy esélyük a megélhetésre a közmunkaprogram. Ezt minden kormányzati tisztségviselőnek tudnia kell.  

A mélyszegénységben élők helyzetét az idei kemény tél is nehezíti. Ha nem kapnak munkát tisztességes bérért, akkor még jobban megnehezedik az életük.

Tudjuk, hogy az országot a különféle közmunkaprogramok nem rántják ki a gazdasági válságból, mert azt csak az ipari termelés az export és a belső fogyasztások együttes növekedése teszi lehetővé.

Azonban a társadalmi válságból való kijutás egyeik eszköze lehet a közmunkaprogram.

Mert ha van közmunka és van tisztességes jövedelem, akkor ez egy lehetőség a nehézségekből való kilábalásból.

Ha van jövedelem, akkor van belső fogyasztás, nőhet a kis- és nagykereskedelmi forgalom, nőhet az állam bevétele, ami már elősegíti a felemelkedést. Ez új munkahelyek teremtésével is jár. Ez elősegítheti a nehéz helyzetben lévő kistérségek felemelkedését.

Ezt kellene a kormánynak átgondolnia.

A Malév csődbe vitele, a közmunkaprogramok indításának elodázása elrepítette a felemelkedésbe vetett hitet, a kormány iránti bizalmat.

Az MSZP és a baloldali civil összefogás reményt adhat a felemelkedésre a jobb és kiszámítható életre.

Ezt kell támogatni.

Az MSZP Munkástagozatának elnöksége.