Habsburg Ottó emlékezetére

Elment a legmagyarabb Habsburg. Elment az egyik legnagyobb magyar patrióta és egyben az egyik legnagyobb európai. Magyarország és Európa nagy vesztesége ez. Élete azonban Magyarország és Európa nagy nyeresége volt. Egész munkássága azt példázta, hogy a kettő nemhogy szembeállítható lenne, de Európa és Magyarország egymástól elválasztva értelmezhetetlen. Habsburg volt? Igen! De megtanult magyarul is, mint annyi más nyelven. Ha csak őt nézném - nem feledve a magyar történelmet, a nemzeti függőségünket -, úgy még a Habsburgok is szerethetőek lennének. Főként így, a mai független Magyarországon.

Mert nem volt olyan európai személyiség, olyan európai parlamenti képviselő, aki annyit tett volna Magyarország uniós csatlakozásáért, mint ő. Azért, hogy végre hivatalosan is bekerüljünk az európaiságot megtestesítő szövetségbe, oda, ahová évszázadokon át vágyakoztunk, a török, a Habsburg, a német és a szovjet függőség után.

Nem feledhető, hogy a kádári bűnös hallgatás éveiben - s ezt nem most mondom ki, utólag felbátorodva, hanem még 1987-ben jelentettem ki - Habsburg Ottó kiállt a létében, a nyelvében és az identitásában szorongatott határon túli magyarság érdekében. Habsburg Ottó soha nem feledhető érdeme a magyar uniós integráció elősegítése, s a kárpát-medencei kisebbségi helyzetű magyarok méltósága érdekében folytatott küzdelme.

"A vér semmi, a lélek minden" mondta Reményik Sándor. Habsburg Ottó esetében ez különösen érvényes: a nemzeti önazonosság vállalása nem származás kérdése. Mára szállóigévé vált, a 90-es években, Horn Gyula miniszterelnöksége idején az általam szervezett "Magyarország 2000" konferenciasorozaton elmondott híres beszédének találó megfogalmazása: a magyarság legfőbb nemzeti baja a "hungaropesszimizmus". Ha van tartalmas életének és bölcs humorral teli személyiségének - lehet-e nagyobb bölcsesség, mint a humor és az öniróniába oltott emberi megértés? - nekünk szóló üzenete: végre uralja el a magyarság mindennapjait - még ha ma ez tovatűnő, túlzó vágynak is tűnik - a "HUNGAROOPTIMIZMUS".

Teste az osztrákoké, a szíve a miénk, magyaroké de lelke és szellemisége mindannyiunkké, Európáé, Közép-Európáé és az egyetemes magyarságé.