Háromezer kézfogás ér egy pártelnök-jelöltséget

Egyszerre centralizál és demokratizál az MSZP alapszabálya, melytől azt várják megalkotói, hogy segítségével a szocialisták izmos váltópártként készülhetnek 2014-re. Lesznek előválasztások, hogy a tisztségviselők a tagságból fakadjanak: magyarán: több ezer embert kell meggyőznie egy jelöltnek személyesen. Továbbá lesz elnökségi egyetértés is, aminek hiányában a képviselő-jelölt többé nem jelölt.

Átalakul az MSZP, szavak szintjén immár sokadszor, de a metamorfózist hitelesítendő, most egy új, alapjaiban átdolgozott alapszabály is került a kongresszus elé – a javaslatcsomag ezúttal az országos elnökség hatáskörétől kezdve a helyi szervezetek finanszírozásán át az etikai eljárásokig majdnem mindent újraszabályoz. Miután a kongresszus rábólintott, érdemben veheti kezdetét egy változássorozat, aminek során az MSZP érdemi alternatívát kínáló váltópárttá gyúrhatja ki magát.

Az alapszabály-tervezet alaposan megbolygatja a status quot. Egyrészt megtöri, vagy legalább gyengíti a nagy megyék dominanciáját, ugyanis a jövőben nem az adott területi szövetségek alá tartozó helyi szervezetek taglétszáma alapján delegálnak majd a megyék, hanem lélekszámuk alapján – így zsugorodik kissé a főváros kongresszusi küldöttcsoportja, alább hagy a nagy észak-magyarországi megyék, továbbá többek között Pest és Baranya szerepe is, markánsabbak lesznek viszont a kisebb megyék. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a jövőben nem a kongresszusi küldöttek kétharmadát, hanem háromnegyedét választja közvetlenül (vagy helyi-területi küldöttgyűlés útján) a tagság.

Ez, ha úgy tetszik, a területi demokrácia újraértelmezése, ugyanis a jövőben nem lehet egy-két, sok pártagot számláló megye álláspontja alapján formálni a szocialista politikát, továbbá csökken a könnyebben irányítható testületek (lásd: a tisztségük okán kongresszusi küldötté emelkedő országgyűlési honatyák, EP-képviselők, stb.) befolyása a kongresszusi tanácskozásokon. Az más kérdés, hogy a gyakorta hangoztatott, de eddig megvalósítani kevéssé sikerült hatékonyság nevében az új alapszabály-tervezet egyaránt felpörgeti a pártfunkcióra és a képviselőségre aspirálók kiválasztásának menetét, illetve egyértelműsíti az országos elnökség hatáskörét.

Ami a jövendő szocialista honatyák előteremtését illeti, az MSZP – tekintve, hogy a kormányzat egyfordulós választási rendszert épít – tempósabban választja ki a jelölteket. Már csak azért is, mivel esetükben a vezérkarnak előzetes véleményezési joga lesz – nemcsak az országgyűlési képviselők, de a megyei közgyűlési elnökök, illetve a polgármesterek jelölése során is. És bizony, ha az Országos Elnökség következetesen úgy találja, hogy a jelöltnek javasolt személy nem teljesíti az alapszabályban meghatározott feltételeket, vagy a párt választási érdekeinek nyilvánvalóan kárt okoz, netán a párt választási érdekeinek megvalósulását veszélyezteti, az illető el is búcsúzhat a jelöltségétől.

Sőt, adott esetben a párttagságától is. Ugyanis az elnökség – a javaslat szerint leginkább választási és kampányérdekeket szem előtt tartva – elmehet a falig, azaz felfüggesztheti az MSZP egy politikusának tagságát. És az ügy nyomban az országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsa előtt landol (a grémium négy tagját és elnökét egyébként a jövőben a kongresszus választja meg), a tanács pedig nem morfondírozhat hosszan, nyolc napon belül döntést kell hoznia. Ha pedig esetleg a pártból való kizárást mondja ki az első fokú verdikt, akkor a határozatot nyomban életbe kell léptetni, ha az eljárás alá vont párttag  párttisztséget visel vagy tisztségviselő jelölt, illetve az eljáró pártszerv a határozatot egyhangúlag hozta meg az ítéletet . (Minden más esetben 15 nap áll az illető rendelkezésére, hogy fellebbezzen – ez pedig halasztó hatályú.)

Ebből is kitetszik, hogy a jövőben az etikai eljárásokat felpörgetik és megerősítik: a most működő Országos Etikai és Egyeztető Bizottság mellett feláll a már említett fegyelmi tanács bizottság, a jelenlegi grémium pedig megmarad egyfajta alapszabály-értelmező testületnek. Az etikai eljárás pedig gyakorlatilag kétfordulósra egyszerűsödik, és a jövőben nem lehet a kongresszushoz fellebbezni.

Persze az országos vezetőség nemcsak személyeket, hanem szervezeteket is regulázhat, a legszélsőségesebb esetben – az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság véleménye alapján – a tartósan alapszabály-ellenesen, vagy a gazdálkodási szabályzatot sértően működő helyi szervezetet feloszlathatja. Az alapszabály vagy a gazdálkodási szabályzat tartós megsértésének kell tekinteni, ha a helyi szervezet a kötelezettségeit hat hónapon át nem gyakorolja, az alapszabállyal vagy a gazdálkodási szabályzattal ellentétes kötelező érvényű döntést hoz, vagy a kötelező döntés meghozatalát mellőzi. (Megjegyzendő, hogy az az alapszervezet viszont, amelyik rendesen húz, „bónuszokra” számíthat. Ugyanis ha minden a tervek szerint alakul, akkor e szervezetek sem kapnak majd automatikus támogatást (amelynek mértéke eddig gyakorta a kapcsolatrendszeren múlott), hanem célpályázatokra fizet a pártközpont, ami egyben a kötelezően elvégzendő feladatokat is meghatározza. (És az átláthatóságot fokozandó, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság mintájára minden megyében lenne egyfajta pénzügyi ellenőrző grémium.)

Mindenesetre maga a vezérkar egyszerre szűkíti és tágítja hatáskörét, ugyanis számos, eddig a választmány által elvégzett feladat átkerül az úgynevezett párttanácshoz. A grémium az MSZP elnökéből, elnökhelyetteséből, alelnökeiből, a választmány és a frakció vezetőségéből, a megyei elnökökből, illetve a pártigazgatóból áll össze, és többek között elfogadja a párt éves költségvetését, dönt a pártszervezetek pénzügyi támogatásának elosztási elveiről, illetve határoz országos intézmény létrehozásáról és megszüntetéséről. Bizonyos jogosítványok átadása azonban nem csorbítja a szervezeti demokráciát, illetve a legitimitást, ugyanis miközben a szocialisták centralizálták egyes működési mechanizmusaikat, új ”demokratikus fékeket” is beépítettek a rendszerbe.

Ilyen például az egyfajta előválasztási rendszernek tekinthető pályázati szisztéma: ha valaki pártfunkciót szeretne, akkor alkalmasságát egy pályázattal kell bizonyítania. Pályaművet viszont csak az nyújthat be az illetékes szervezetnek, aki személyesen begyűjti a tagság 10 százalékának ajánlását. (Amennyiben területi szövetség elnöke szeretne lenni, akkor a megyei párttagok, ha pedig az MSZP első embere akar lenni, akkor az ország összes párttagjának 10 százalékáról van szó – ez körülbelül 3 ezer fő.) És nincs ez másképp köztisztség esetén sem: aki miniszterelnökké, egyéni országgyűlési képviselővé, polgármesterré szeretné kinőni magát, annak a jelölté váláshoz rendelkeznie kell a jelölésre jogosult pártszervezet tagjainak és regisztrált támogatóinak ajánlásával. (A kötelező arány ez esetben is tíz százalék.) Így mindenesetre nagyobb eséllyel lehet elejét venni a kongresszusi háttéralkuknak.

Továbbá az MSZP új összeférhetetlenségi kritériumokat dolgoz ki: a jövőben egyszerre két párttisztséget lehet betölteni (ebbe már a platformpozíciók is beletartoznak.) A jövőben az elnök és az elnökhelyettes nem lehet egyszerre kormánytag – így egyrészt a pártnak lenne kormánya, és a miniszterelnök nem verhetné le a pártvezetőket, másrészt a két csúcsvezető közül az egyik mindig a párttal foglalkozna. Ennek szellemében helyi és területi szervezetekben sem haladhatja meg a köztisztséget betöltők aránya az 50 százalékot (ráadásul a köztisztséget betöltő személy évente egy alkalommal köteles beszámolni annak a pártszervezetnek, amely a köztisztségre jelölte).

mszp.hu