Herczog Edit: Ne dugjuk a homokba a fejünket, ha az atomenergiáról van szó!

A fukushimai nukleáris baleset megrendítette ugyan az atomenergiába vetett korábbi bizalmat, az azzal kapcsolatos optimizmust, a nukleáris hulladékok kezelésének a kérdése azonban nem szenvedheti ennek kárát – fogalmazott Herczog Edit az EP brüsszeli plenáris ülésén. A képviselő az S&D frakció árnyék-jelentéstevőjeként üdvözöli, hogy nagy többséggel ment át a parlamenten a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló irányelv.

Herczog Edit szerint itt volt az ideje, hogy az európai polgárok biztonságát garantáló, az atomhulladék kérdését európai szinten rendező irányelv szülessen, hiszen 60 éve része életünknek a nukleáris technológia. Az atomenergiát nemcsak energiatermelésre, a gyógyászatban, a közlekedésben és az iparban használjuk, de magas képzettséget igénylő mérnöki és kutatói munkahelyek tömegéért felelős, és a kutatás-fejlesztésben a jövőben is az egyik kulcsterületnek számít majd.

Éppen ezért Európa élen kell, hogy járjon, mintául kell, hogy szolgáljon a világ számára – érvelt a vitában Herczog. A szakpolitikus szerint a most elfogadott irányelv pontot tehet a végleges atomhulladék-tárolók kérdésére az elkövetkező tíz évben. Abban egyetértés van az EP és a tagállamok között, hogy a radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – megfelelően kezelni kell, hosszú távon el kell zárni, és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól. Szem előtt kell azonban tartani a visszanyerhetőség elvét: a kezelés végpontját jelentő létesítményekben a további hasznosíthatóság lehetőségének fenntartását. Éppen ezért üdvözli Herczog, hogy az EP támogatta erre vonatkozó javaslatát.

A képviselő a szocialista frakció sikereként könyveli el, hogy a hulladékexportot a teljes körű tiltás helyett megnyugtatóan, előremutató módon szabályozza a friss irányelv. További szocialista javaslatként elfogadta az EP, hogy az irányelv teremtse meg a jogalapot a jövő nukleáris tárgyú jogalkotásának, így atomenergetikai kérdésekben a parlamenti hatáskör bővítésére, a Lisszaboni Szerződésben szabályozott együttdöntési jogkör kiszélesítésére számít a képviselő.