Nem jog, hanem kegy?

A szégyenteljes új egyházi törvény által előírt eljárási rend a mai napon életképtelennek bizonyult, de holtában is felmérhetetlen károkat okoz. A maga meztelen valóságában mutatja meg a törvény mögötti politikai szándékot: azt, hogy a kétharmados kormánytöbbség politikusai dönthessék el, melyik vallási közösség maradhat meg egyházként, és melyik nem. 

Az emberi jogi bizottság a mai napon tárgyalta meg, mely egyházakkal bővülhet ki a törvényben eredetileg szereplő 14-es lista. A kormánypártok most újabb 13 egyházat ítélnének méltónak a megmaradásra. A bizottsági elnök saját bevallása szerint legalább ugyanennyi jelenlegi egyház felelne még meg ezen felül az új törvény követelményeinek, ők mégis kihullottak a politikai rostán. Közöttük pl. a karitatív és oktatási intézményeiről híres Magyar Evangéliumi Testvérközösség, amelynek Iványi Gábor az elnöke. Talán éppen ez a baj. A bizottsági ülésen többszöri kérdésre sem kaptunk arra választ, mi is az oka a kiselejtezésnek. Az ülés után végül a bizottság elnöke szó szerint azt mondta, az egyházzá minősítés nem jog, hanem kegy. A Magyar Evangéliumi Testvérközösséggel pedig egyrészt az a bajuk, hogy szerintük nincs elég társadalmi súlyuk, másrészt azt javasolják nekik, hogy egyezkedjenek a metodista egyházzal, amelyhez képest már 1981-től önálló egyházként léteznek, és akik – szerencsére – szerepelnek a listán. Végül elhangzott a feltehetőleg valóságos ok: Iványi Gábor döntse el, hogy politikus vagy lelkész, mert lám, milyen keményen kritizálja az Alaptörvényt, és milyen nyilatkozatot ad pl. a Financial Times-nek.