Új lendületet az európai kisebbségvédelemnek!

"Új lendületet kell adnunk a 2000-es években egyre jobban háttérbe szoruló kisebbségvédelmi ügynek. A hagyományos nemzeti kisebbségvédelmi törekvések a 90-es években tapasztalt gyors fejlődést követően az elmúlt egy évtizedben megakadtak. Az európai uniós fórumok eddig alig mutattak fogékonyságot a kisebbségvédelmi kérdések iránt, pedig a téma, amely az Európai Unió lakosságának 8%-át, azaz közel 40 millió európai polgárt közvetlenül érint, megkerülhetetlen. Ismét kezdeményezni fogom az Európai Parlament által 2008-ban már megtárgyalt EP állásfoglalás elfogadását a nemzeti kisebbségek jogainak uniós elismeréséről. Emellett nagyszabású, összeurópai kezdeményezésekre van szükség, amelyek felrázzák és összefogásra ösztönzik a nemzeti kisebbségi közösségeket és megszólítják a többségi társadalom kisebbség-barát képviselőit is" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup (Frakcióközi munkacsoport) újonnan megválasztott társelnöke az Európai Polgári Kezdeményezés a Kulturális Sokszínűségért címmel rendezett brüsszeli konferencián.

Tabajdi Csaba - aki az előző európai parlamenti ciklusban 2004 és 2009 között vezette a Nemzeti Kisebbségügy Intergroupot - hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépés lenne, ha uniós jogi dokumentumokban is elismernék a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. "A Lisszaboni szerződés hatályba lépésével a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme megjelent az uniós alapszerződés szintjén. Arra kell törekednünk, hogy ezen az alapon, és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretrendszerére támaszkodva, fokozatosan kiépítsük a részletes uniós kisebbségvédelmi szabályozást. A tavaly elfogadott Európai Roma Stratégia mintául és hivatkozási alapul szolgálhat ebben a folyamatban."

A szocialista európai parlamenti képviselő szorgalmazta, hogy az Európai Roma Stratégia mintájára kialakított "Nemzeti Kisebbségügyi Stratégiák Európai Keretprogramjának" elfogadása érdekében egyszerre induljon kezdeményezés a civil társadalom részéről és az európai uniós intézményekben. Előbbi eszköze lehetne a Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő által felvetett európai polgári kezdeményezés, míg az utóbbi folyamatot egy európai parlamenti állásfoglalás elfogadásával lehetne beindítani.

"Az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup mindkét folyamatban fontos szerepet játszhat. Az európai intézményekben zajló érdekérvényesítésben az Intergroup által összefogott európai parlamenti képviselők pótolhatatlan szerepet játszanak. Az előttünk álló egy évben pártállástól függetlenül arra kell törekednünk, hogy megszerezzük az EP meghatározó frakcióinak, különösen a néppárti és a szocialista frakció támogatását a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó állásfoglaláshoz. Az európai polgári kezdeményezés sikerét pedig az Intergroup azzal tudja elősegíteni, hogy figyelemfelhívó kampányokat szervez és olyan, a kisebbségvédelemben meghatározó személyek támogatását is megnyeri az ügynek, mint a Nobel-békedíjas, a koszovói rendezésben kulcsszerepet játszó, finn Martti Ahtisaari" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.